Mivel szombaton alig láttam valamit a TGS-ből, megpróbáltam korábban kiérni vasárnap. Arra nem számítottam, hogy akkora tömeg lesz, hogy mozogni is alig fogok tudni, viszont nagy nehezen azért sikerült egy-két játékot megnézni közelebbről.
A hatalmas méretű PS3 standon a HD-s
Gran Turismo volt az egyik legnagyobb attrakció, és tényleg olyan gyönyörű grafikája van, hogy vétek lenne holmi ócska képcsöves TV-n tolni, úgyhogy lehet kezdeni gyűjtögetni valami óriási plazmacuccra - meg a gépre is, mert az se lesz túl olcsó, bár pont itt jelentették be, hogy csökkentik az árát, ami még így is magasabb, mint az Xbox360-é és a Wii-é.
A legérdekesebben kinéző PS3 játék a
FlOw volt, ami állítólag a mindenki által ismert kígyós játék feldolgozása. A játékos egy vízben úszkáló állatkát irányít ami mindenféle más élölénnyel találkozik. A minimalista grafika ellenére marha jól néz ki az egész, főleg ahogy ezek a kis lények mozognak, és elvileg kellemes ambient zene kíséri a játékot, úgyhogy szerintem érdemes lesz kipróbálni ha kijön.
Vasútmániásoknak ajánlott a
Railfan vonatszimulátor, ami egész egyszerűen végig videofelvételt használ 3D grafika helyett. Szerintem egyébként jobb hangulata lenne szépen kidolgozott grafikával. Így olyan érzésem van tőle, mint amikor kipróbáltam az autósiskolában lévő szimulátort, ami olyan sebességgel nyomta a videófelvételt, mint ahogy az autó ment, és amikor megálltam, a levelek sem mozogtak már a fán.
Ahogy lentebb is írtam már, a Nintendo nem szokott a TGS-en jelen lenni, így a novemberben megjelenő
Wii-t csak néhány fejlesztőcégnél lehetett megcsodálni. Lesz Wii-s Sonic és
Super Monkey Ball, meg egy
Elebits nevű gyűjtögetős cucc, ami érdekesnek néz ki, de nem vagyok róla meggyőződve, hogy nem lehet tőle idegbajt kapni rövid úton.
A TGS hatására egyebként nem bírtam tovább és beszereztem egy PSP-t, valamint 4 játékot, amelyek mindegyike kötelező az igazi japán életérzéshez:
A
Loco Rocoban éneklő gombócokkal kell gurulni és ugrálni mindenféle helyszíneken a pálya jobbra-balra döntögetésével. Hihetetlen aranyos grafika és realiszikus fizika jellemzi, a gombóc pattog, kilapul, csúszik, gurul, a környezet pedig hasonlóképpen reagál rá.
A
Boku no Watashi No Kamari Damashii (Me and My Katamari) játékban mindenféle tárgyakból kell minél nagyobb galacsint gyúrni megadott idő alatt. A lényeg az, hogy amihez hozzáérünk, az hozzátapad a kis figura által tolt golyóhoz, így idővel egyre nagyobb és nagyobb lesz. Először csak kisebb tárgyakat lehet vele összeszedni, de ahogy nő a cucc, egyre nagyobbakat is sikerül, a végén pedig már egész városokat is rá lehet tapasztani toronyházakkal együtt, hangos sikoltozás közepette.
A
Densha de Go! (Let's Go by Train) egy 3D-s vonatszimulátor. Ami nekem van az a tokiói Yamanote vonal útvonalát tartalmazza, de van több verzió belőle. Sose tudok a rohadt vonattal időben megállni, mindig túlmegyek a peronon vagy 7 méterrel, úgyhogy ezt a foglalkozást is felírhatom a "Mi nem leszek Tokióban" listára, közvetlenül a postás és a taxis után.
A negyedik játék az
Airport Hero Narita, amiből alighanem a fentiekkel ellentétben nincs angol változat. Ebben a játékban egy repteret kell irányítanunk, ahol folyamatosan érkeznek és indulnak a gépek. Izgága embereknek nem ajánlott. ;)
Volt még sok érdekes dolog a TGS-en, de szerintem a
Gamespot sokkal okosabbakat ír nálam, úgyhogy inkább ott érdemes játék témában keresgélni. Csináltam egy pár képet megint, de a hömpölygő tömeg és a lázam miatt hamar elmenekültem a helyszínről.
